M i a t á v m u n k a?
Távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a
formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol
végzi el rendszeresen a napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és
információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához. Ezen
definíció szerint három alapvető tényező egybeesése határozza meg a távmunkát.
Távmunka végzésről beszélünk tehát, ha:
1. alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés (Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával pedig valójában annál szélesebb fogalom - lényege a munka helytől függetlensége: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb.)
2. önállóan és rendszeresen,
azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a
dolgozó. (Ezek szerint tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt,
túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának.
Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 nap rendszeresen otthon
dolgozik, és ezt munkáltatójával való közös megegyezés alapján, munkaidőben
teszi, már távmunkáról beszélünk. Az amerikai távmunkások nagy része ma már
ilyen módon dolgozik, őket nevezik angolul telecommuter-eknek).
3. elektronikus úton valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos kisipari bedolgozó tevékenységhez, de bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkát jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbítható.